Kislányom jól vagy?Jól vagy?Minden oké?-zúdult rám a sok kérdés.Föl ültem és anyára néztem.
-Egy kicsit fáj a buksim de attól eltekintve jól-súroltam a fejem.
-Minden rendbe van vele?-halottam a kérdést a hátam mögül.
-Köszönöm,élek-és lassan meg fordultam...amit akkor láttam és éreztem az le írhatatlan.
Ebből nem derül ki nagyon sok,akkor részletezem.Egy fiú állt ott,de nem akármilyen 1,75 cm magas,barna csillogó szemek,barna jól elrendezett haj és trendi kinézet.
-Elég rosszul sikerült be mutatkoznom, a nevem Dávid.Osztálytársak vagyunk-nyújtotta a kezét.
-Igen,én meg,én meg Kloé-egy kicsit el ment a hangom.
-Gyerekek,most legyen elég,majd lesz időtök meg ismerni egymást-szólt közbe Dávid édesanya.
Az ajtó fele tartottunk anyával amikor még egy utolsót vissza pillantottam.Valamiért csak akartam még egyszer látni,de hogy miért azt még én sem tudom.Az út a kocsiban szótlanul telt az út a bevásárló központig,ahol meg vásároltunk mindent amit az osztályfőnök kért.Haza fele egy szót sem szóltam anyuhoz,amikor meg állította az autón én ki szálltam és még rá sem nézve a csomagokkal együtt elvonultam a saját birodalmamba.Szobámba,az ott az én palotám,ott valósul meg az álmom ha már a való életbe nem engedik.Este amikor már be voltam pakolva a holnapi iskola kezdésre be jött anyu a szobába...
-Minden rendben?Nem fáj a fejed?-kérdezte
-Ja,nem-tő szavakban meg volt a válasz adás is.
Látta anyu,hogy nincs amit kezdeni vele,így nem is igen foglalkozott,amikor meg új kérdést akart föl tenni,meghallotta,hogy apu meg jött és be csukta a szobám ajtaját majd le ment.Bele merülve a gondolataimba,arra lettem figyelmes,hogy azt a fiút látom aki majdnem kár tett bennem,Dávidón.
-Legyen vége ennek-szóltam magamra,lehet,hogy az ütéstől károsult az agyam...Ajjjajjj.
Be kapcsoltam a nootbookom,nézek szét ,hogy valami változás van-e.Van egy jelölésem,rá kattintottam.El sem hiszem,Gergely Dávid .A profil képe akár egy top modellé.Vissza igazoltam úgy körülbelül 10 perc után,de nem azért mert nem tudtam,hogy kicsoda csak meglepett voltam.Honnan tudja a nevem...?Na mind egy is,úgy sem ír rám,és el mentem vacsorázni és zuhanyozni.A gépem pedig ki sem kapcsoltam,amikor vissza értem a szobámba nagy meglepetés fogadott.Rám írt,rám írt...jajj csak tudnám,hogy mire ez a nagy örömöm.Vissza is írtam,másolom:
Gergely Dávid:Szia,remélem jól vagy.
Nagy Kloé:Szia,rendben vagyok. Amúgy meg honnan tudtad meg honnan tudtad,hogy mi a teljes nevem?
Látta 20:52
Gergely Dávid:Annak örülök,és még egyszer sajnálom.Ami után elmentettek meg néztem az osztály listát és onnan.
Nagy Kloé:Értem,hát nekem még arra sem volt időm.
Gergely Dávid:Van ilyen,amúgy meg álmodj szépeket,mert én kell mennem.Szia :).
Nagy Kloé:Oké,te is.Szia :).
Elég meglepő volt nekem,egy ilyen fiúnak eszébe jutott,hogy meg nézze a család nevem és hogy föl vegyen,én arra gondoltam,hogy már akkor elfelejtette a nevem amikor még ki sem ejtettem na de vannak meg lepetések ebben az életben is még.Itt záróm a soraimat a mai napra,mivel ma korában kellene le feküdnöm,mert hanem nem tudok fel kelni reggel .
-Gyerekek,most legyen elég,majd lesz időtök meg ismerni egymást-szólt közbe Dávid édesanya.
Az ajtó fele tartottunk anyával amikor még egy utolsót vissza pillantottam.Valamiért csak akartam még egyszer látni,de hogy miért azt még én sem tudom.Az út a kocsiban szótlanul telt az út a bevásárló központig,ahol meg vásároltunk mindent amit az osztályfőnök kért.Haza fele egy szót sem szóltam anyuhoz,amikor meg állította az autón én ki szálltam és még rá sem nézve a csomagokkal együtt elvonultam a saját birodalmamba.Szobámba,az ott az én palotám,ott valósul meg az álmom ha már a való életbe nem engedik.Este amikor már be voltam pakolva a holnapi iskola kezdésre be jött anyu a szobába...
-Minden rendben?Nem fáj a fejed?-kérdezte
-Ja,nem-tő szavakban meg volt a válasz adás is.
Látta anyu,hogy nincs amit kezdeni vele,így nem is igen foglalkozott,amikor meg új kérdést akart föl tenni,meghallotta,hogy apu meg jött és be csukta a szobám ajtaját majd le ment.Bele merülve a gondolataimba,arra lettem figyelmes,hogy azt a fiút látom aki majdnem kár tett bennem,Dávidón.
-Legyen vége ennek-szóltam magamra,lehet,hogy az ütéstől károsult az agyam...Ajjjajjj.
Be kapcsoltam a nootbookom,nézek szét ,hogy valami változás van-e.Van egy jelölésem,rá kattintottam.El sem hiszem,Gergely Dávid .A profil képe akár egy top modellé.Vissza igazoltam úgy körülbelül 10 perc után,de nem azért mert nem tudtam,hogy kicsoda csak meglepett voltam.Honnan tudja a nevem...?Na mind egy is,úgy sem ír rám,és el mentem vacsorázni és zuhanyozni.A gépem pedig ki sem kapcsoltam,amikor vissza értem a szobámba nagy meglepetés fogadott.Rám írt,rám írt...jajj csak tudnám,hogy mire ez a nagy örömöm.Vissza is írtam,másolom:Gergely Dávid:Szia,remélem jól vagy.
Nagy Kloé:Szia,rendben vagyok. Amúgy meg honnan tudtad meg honnan tudtad,hogy mi a teljes nevem?
Látta 20:52
Gergely Dávid:Annak örülök,és még egyszer sajnálom.Ami után elmentettek meg néztem az osztály listát és onnan.
Nagy Kloé:Értem,hát nekem még arra sem volt időm.
Gergely Dávid:Van ilyen,amúgy meg álmodj szépeket,mert én kell mennem.Szia :).
Nagy Kloé:Oké,te is.Szia :).
Elég meglepő volt nekem,egy ilyen fiúnak eszébe jutott,hogy meg nézze a család nevem és hogy föl vegyen,én arra gondoltam,hogy már akkor elfelejtette a nevem amikor még ki sem ejtettem na de vannak meg lepetések ebben az életben is még.Itt záróm a soraimat a mai napra,mivel ma korában kellene le feküdnöm,mert hanem nem tudok fel kelni reggel .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése