IV.Fejezet

Szeptember 3.,Szerda

A nap össze foglalva elégé jól telt,sokat ismerkedtünk és beszélgetünk.Szépen sorjában.Reggel amikor föl ébredtem nem igen volt ötletem,hogy mit is vegyek föl,de nem azért mert nem tudtam volna összekomponálni vagy valami csak egyszerűen olyan érthetetlen idő volt.Kis gondolkozás után el döntöttem,hogy fölveszek egy csőnadrágot meg egy pólót és rá egy kabátot amit ha meleg lesz akkor bele tudom tenni a táskámba.Amikor már a conversem is föl cibáltam indultam is.Az utca végén találkoztam Hannával aki már akkor is úgy nézett ki mind aki legalább 3 órája készül,tökéletes smink,haj.Az iskola fele sokat beszélgetünk meg nevetünk,úgy érzem elég jó barátok leszünk.Csengetés előtt pár perccel estünk be az osztály terem ajtaján.
-Sziasztok-intettem elég kínosan,majd le ültem a helyemre.Első órám francia volt,már a tanárnő is bent volt amikor még mindig hiányzott négy tanuló.A tanárnő már meg tartotta a bemutatkozását és ,hogy mit vár el tőlünk ebben az évben,a tanárnő,a neve Tánczos tanárnő.Elég furcsa név de ez van,el kell fogadni.Kopogás nélkül nyílt az ajtó,mindenki egy emberként fordult oda.Nem volt más mind a hiányzó négy ember.A tanárnő nem is szólt semmit csak mindenkit a helyére parancsolt,és kezdtük is az órát.Ma már két és fél oldalt írtunk,első órán bele vetettük magunkat az anyagba.A még az angol óra volt nagyon érdekes,mivel,hogy én nem tudok semmit,csak annyit,hogy Yes és No.Néha még azt is keverem,de nem ezért volt érdekes.Mivel,hogy első angol óránk volt ebben az évben  a tanárnő hagyta a szabad foglalkozást.Mindenki el kezdet beszélgetni a mellette levő emberrel vagy éppen az előtte ülővel.Hanna és én is beszélgetünk,még sok minden van amit nem tudunk egymásról ezért sokat beszélgetünk.
-Miről folyik a beszélgetés?-fordult hátra hozzánk Dávid.
-ááá. Semmi különös,csak ismerkedünk.-adtam választ a kérdésére
Dávid és Előd is hátra fordultak hozzánk és el kezdtünk beszélgetni.
-Hol laktok?-kezdte a mondatott Hanna
-Hogy ennyit késtek minden reggel?-fejeztem be a mondatott
-Mi meg tehetjük -adott választ nekünk Előd és Dáviddal összenéztek és összecsapták a kezüket.
Nem tudtam el dönteni,hogy ezekkel mi  a helyzet.
-Holnap reggel gyertek az udvaron lévő padhoz.-hívott Dávid.
-Nem lehet,így is csengetés előtt tíz perccel érünk az iskola területére.-ellenkezdtem
-És akkor?-szólalt meg Előd
-Nem akarunk óráról késni,le szidnak a tanárok-szállt be a beszélgetésbe Hanna
-Nem fognak le szúrni ha velünk vagytok,hidd el nekem-mondta Dávid
-Rendben van-egyeztem bele.
A többi óra hamar eltelt,semmi panaszom nem lehet.Meg ismertem lassan mindenkit az osztályból,csak egyetlen egy lánnyal van bajom.De inkább ne beszéljünk róla.Haza indulva a suliból jól össze húztam a kabátom cipzárját mert,hogy nagyon fújt a szél.Hannával haza fele átbeszéltük az egész napot.Amikor be léptem az ajtón ,egyszerűen olyan jó kedvem volt,hogy azt le írni nem lehet,de el is szomorodtam,mert szembe jutott az a tény,hogy már vagy három napja nem is foglalkoztam az autókkal vagy csak az alkatrészekkel.Föl mentem a szobámba és kezdtem böngészni a gépem.Valami motor hibára lettem figyelmes apu autóján és azt szerettem volna ki deríteni,hogy mi az.Sötétedésre rá is jöttem,semmi komoly majd a hétvégén megcsinálom.Volt ahol ennyire meg tanuljam bütykölni az autókat.Kereszt apámnak autószerelő műhelye van,sőt még autó szerelő is,és egész nyáron ott voltam mellette.Volt ahol rám ragadjanak a dolgok.Le zuhanyoztam majd be nyomtam a nootbookom,föl léptem facebookra,hogy nézem meg legalább mik a hírek,nem sok.Amikor már le szeretem volna lépni,rám írt Dávid.Ettől elégé jó kedvem lett,beszélgetünk körül belül fél órát ha nem többet.Majd a búcsúzás meg lepet volt.
Nagy Kloé:Szia,álmodj szépeket.Reggel a suliba a padnál.
Gergely Dávid:Szia,te is.Igen :*
Nagy Kloé:Ezt miért kapom?
Gergely Dávid:Azért,hogy szép álmod legyen.De ezért holnap jössz te nekem egyel.
Nagy Kloé:Oké.Szia
Vannak még meglepetések,amiknek az ember csak úgy örvend.De most ezt hiszem legyen egy kis alvás is mára.Várom a holnapot...

III.Fejezet

Szeptember 2.,Kedd 

Ennél jobb első iskolai napot sem kívánhattam volna magamnak.De akkor csak szépen sorjában.Reggel már korán fel voltam kelve,vagyis inkább korán ki keltem az ágyból mivel,hogy nem igazán tudtam aludni az éjjel annyira izgatott voltam.Hajam be szárítottam,fölvettem egy cső nadrágot és egy pólót és máris készen álltam,de csak az volt a bibi,hogy még az iskolába indulásig volt egy óra.Le mentem a konyhába,ahol már a szüleim készültek munkába,anya egy gyárban dolgozik,apa meg egy ellenőr.Reggeliztem majd el indultam az iskola fele,egy kicsit korában mind ahogy kellet volna.Ahogy közeledtem egyre furcsább érzésem volt,azt sem tudtam,hogy hova legyek el.Be léptem az iskolába ahol legelsőként a büfét vettem célba,ott fel vásároltam a Cola készletett.Fő a reggeli cukor tartalom.Amikor be léptem az osztály terembe és rám néztek mosolyogva azok az osztály társaim akik már ott voltak,egészen meg is nyugodtam.
-Sziasztok-köszöntöttem őket
-Szia-köszöntek vissza
Körbe néztem az osztályba,hogy melyik lenne nekem a legszimpatikusabb hely.Ki is szúrtam az ablak alatt a fűtőtest mellé,a padok mind két személyesek szóval lesz pad társam is.Ki pakoltam mindent a táskámból ami kellet a legelső órára majd hallgattam a zenét a karomra téve a fejem.Elégé el voltam gondolkozva amikor valaki megbökte a vállam.Felnéztem,és ki vettem a fülemből a zenét.
-Szia,Hanna vagyok-nyújtotta felém a kezét.
-Szia,én meg Kloé-válaszoltam,és kezet fogtam vele
Elkezdtünk beszélgetni egészen addig ami meg nem hallottam a csengőt.
-Nem leszel a pad társam?-kérdeztem
-Dehogy nem.Örömmel.-Mondta
Meg van  a pad társam is,megnyugodtam ,hogy nem kell egyedül ülnöm,sőt még egy tök jó fej csaj a pad társam.Továbbra is beszélgetünk amikor megérkezett a matek tanár.Szuper a tan évet matekkal kezdeni,mondjuk én értem többnyire.
-Sziasztok.Mi ez a sok hiányzás már az első tanítási napon?-kérdezte köszönés nélkül
-De,nem ennyien kell lenünk?vagyis 16-án?-kérdeztem,na igen én és a nagy szám.Miért nem tudom be fogni közben.
-Nem,20 létszámúak az osztályok.A téged,hogy hívnak?-kérdezett vissza
Amire tudtam volna válaszolni nyílott az ajtó,azok akik az osztály teremben voltunk mindenki egy emberként fordult az ajtó fele.
-Gergely te és a csapatod már első nap kell késetek?-kérdezte a tanár Dávidtól.De honnan ismeri ??Meglepetések.
-Eltévedtünk a folyosón...-vigyorgott nagyon szép mosollyal.
-Ja,igen pont te...-aztán intett a tanár és a helyére parancsolta őket.
Szóval négy fős a bandája és a legtrendiben.Előttem volt még 2 hely és oda jött hátra a legjobb haverjával.Amikor jött hátra a szemembe nézett és egyet mosolygott.Le ültek,és el kezdődött az óra.
-Sziasztok,az én nevem Tóth Béla,az idén együtt foglyuk tanulni a matematikát.Kérek mindenkit,hogy szere álljon föl és mondja el,hogy mi a neve és ,hogy melyik iskolából érkezett.Mindenkit végig hallgatunk majd én voltam az utolsó.
-Sziasztok.A nevem Nagy Kloé és....-elmondtam mindent amit kellet és pluszba kérdeztek.Amit a tanár végig hallgatta neki kezdett leckét venni.Hurrá,essünk már első órán neki a tananyagnak.Az óra vége fele már annyira untam én is és Hanna is,hogy kezdtünk levelezni,kezdtünk halkan vihogni és ekkor Dávid és haverja hátra fordultak.
-Úgy látom jól vagy...-mondta,halkan
-Igen,jól-válaszoltam
-Meg értem,hogy még nem ismeritek egymást,de most matek óra van és a szünetekben meg a suli után lesz időtök meg ismerni egymást.Kicsöngetek.A tanár kiment és elszabadult a pokol.Mindenki ismerkedett...
-Szia,a nevem Előd-mutatkozott be Dávid haverja.
-Szia,az enyém meg Kloé -köszöntöttem én is.
-Szia,én meg Hanna vagyok-mosolyogtak egymásra.
Le mentek ők az udvara mi meg a büfébe,mert Hanna szeretett volna valami ételt vásárolni.Szünet végén vissza mentünk az osztályba majd jöhetett a következő óra.Órák után haza indultam Hannával,akiről ki derült,hogy egy utcába lakik  velem.De itt zárom soraimat mert meg jött anya és el kell neki mesélnem a mai napomat  és utána csomagolnom holnapra.

II.Fejezet

Eszméletem elvesztése után elröpült röpke fél óra.Az osztály teremben voltam és tiszta vizes volt az arcom.Na igen anya próbált helyre hozni.Amikor végre valahogy ki nyitottam a szemem csak a plafont láttam de még azt is eléggé homályosan.

Kislányom jól vagy?Jól vagy?Minden oké?-zúdult rám a sok kérdés.Föl ültem és anyára néztem.

-Egy kicsit fáj a buksim de attól eltekintve jól-súroltam a fejem.

-Minden rendbe van vele?-halottam a kérdést a hátam mögül.

-Köszönöm,élek-és lassan meg fordultam...amit akkor láttam és éreztem az le írhatatlan.

Ebből nem derül ki nagyon sok,akkor részletezem.Egy fiú állt ott,de nem akármilyen 1,75 cm magas,barna csillogó szemek,barna jól elrendezett haj és trendi kinézet.

-Elég rosszul sikerült be mutatkoznom, a nevem  Dávid.Osztálytársak vagyunk-nyújtotta a kezét.

-Igen,én meg,én meg  Kloé-egy kicsit el ment a hangom.
-Gyerekek,most legyen elég,majd lesz időtök meg ismerni egymást-szólt közbe Dávid édesanya.
Az ajtó fele tartottunk anyával amikor még egy utolsót vissza pillantottam.Valamiért csak akartam még egyszer látni,de hogy miért azt még én sem tudom.Az út a kocsiban szótlanul telt az út a bevásárló központig,ahol meg vásároltunk mindent amit az osztályfőnök kért.Haza fele egy szót sem szóltam anyuhoz,amikor meg állította az autón én ki szálltam és még rá sem nézve a csomagokkal együtt elvonultam a saját birodalmamba.Szobámba,az ott az én palotám,ott valósul meg az álmom ha már a való életbe nem engedik.Este amikor már be voltam pakolva a holnapi iskola kezdésre be jött anyu a szobába...
-Minden rendben?Nem fáj a fejed?-kérdezte
-Ja,nem-tő szavakban meg volt a válasz adás is.
Látta anyu,hogy nincs amit kezdeni vele,így nem is igen foglalkozott,amikor meg új kérdést akart föl tenni,meghallotta,hogy apu meg jött és be csukta a szobám ajtaját majd le ment.Bele merülve a gondolataimba,arra lettem figyelmes,hogy azt a fiút látom aki majdnem kár tett bennem,Dávidón.
-Legyen vége ennek-szóltam magamra,lehet,hogy az ütéstől károsult az agyam...Ajjjajjj.
Be kapcsoltam a nootbookom,nézek szét ,hogy valami változás van-e.Van egy jelölésem,rá kattintottam.El sem hiszem,Gergely Dávid .A profil képe akár egy top modellé.Vissza igazoltam úgy körülbelül 10 perc után,de nem azért mert nem tudtam,hogy kicsoda csak meglepett voltam.Honnan tudja a nevem...?Na mind egy is,úgy sem ír rám,és el mentem vacsorázni és zuhanyozni.A gépem pedig ki sem kapcsoltam,amikor vissza értem  a szobámba nagy meglepetés fogadott.Rám írt,rám írt...jajj csak tudnám,hogy mire ez a nagy örömöm.Vissza is írtam,másolom:
Gergely Dávid:Szia,remélem jól vagy.
Nagy Kloé:Szia,rendben vagyok. Amúgy meg honnan tudtad meg honnan tudtad,hogy mi a teljes nevem?
Látta 20:52
Gergely Dávid:Annak örülök,és még egyszer sajnálom.Ami után elmentettek meg néztem az osztály listát és onnan.
Nagy Kloé:Értem,hát nekem még arra sem volt időm.
Gergely Dávid:Van ilyen,amúgy meg álmodj szépeket,mert én kell mennem.Szia :).
Nagy Kloé:Oké,te is.Szia :).
Elég meglepő volt nekem,egy ilyen fiúnak eszébe jutott,hogy meg nézze a család nevem és hogy föl vegyen,én arra gondoltam,hogy már akkor elfelejtette a nevem amikor még ki sem ejtettem na de vannak meg lepetések ebben az életben is még.Itt záróm a soraimat a mai napra,mivel ma korában kellene le feküdnöm,mert hanem nem tudok fel kelni reggel .

I.Fejezet

Eljött a szeptember 1,egy kicsit ideges voltam hiszen első iskolai nap ,új emberek,diákok.Minden gondolatom az volt már reggel amikor föl keltem,hogy vajon az osztály társamnak fogok majd tetszeni vagy majd ki közösítenek,elég nehéz kérdések.Egy kis idő után meg untam ezen gondolkodni és úgy döntöttem,hogy egye fene ,legyen aminek lennie kell.Kilencre kellet menni a szülőkkel együtt az osztály terembe, 8 óra körül már indulásra készen álltam.Amikor egy öröké valóság után el indultunk elkapott megint az a gondolat ami reggel.Ahogy meg érkeztünk az iskola udvarára meg kerestük a táblát ahová a nevek és az osztályok vannak feltüntetve.Szóval akkor IX-A-s diák lettem,és az osztály termem a 16-os.A tanári följáraton mentünk be az tan intézménybe ahol meg kerestük a termet ,ahogy az osztály ajtaja előtt álltam egy olyan idegesség fogott el ,ami le sem írható.

-Kis lányom felkészültél?-anyu amikor látta,hogy ideges vagyok rá kérdezett 

Nem jött ki egy hang sem a számon,csak bólintani tudtam.Anyu vette az adást és megveregette a vállam és intette a tekintetével,hogy mennyek.Amikor be léptem az ajtón és mindenki mosolyogva felém nézett,hirtelen el illant minden idegességem.Le ültünk a leges leghátsó padba majd én le hajtott fejel vártam az osztályfőnököt,hallottam,hogy anya valakivel beszélgetést kezdeményez de nem igazán figyeltem rá.Pontban 9 kor nyílt az ajtó,be lépet rajta az osztályfőnökünk és az igazgató nő.

-Üdvözlök,minden kedves szülött és kis diákot.Az én nevem Fekete Ildikó,ennek a tan intézménynek az igazgató nője.Nem akarom sokáig húzni a szót csak szeretnék mindenkinek sikeres tanévet és sok jót kívánni.

Ennyi volt a köszöntésünk,mert máris ment a következő osztályt is köszönteni.Ekkor következet az osztályfőnök.

-Én is,üdvözlök mindenkit aki itt megjelent.Föl szeretném olvasni a szabályzatot a diákok jógait és...blahblahblah-ennyit hallottam továbbra.Elégé fáradt voltam,mert az igazat meg vallva nem igen aludtam hanem inkább tanulmányoztam az autók elektromosságát.Amikor már azt hittem,hogy vége van a szabályoknak és a sok magyarázatnak na meg a kérdéseknek akkor még egy köteg papírt hozott az osztályfőnök,hogy ezeket kell be szerezze mindenki.Végre valahogy 50 perc után mehetett mindenki a dolgára,már alig vártam.Már mindenki ki volt vonulva a teremből csak mi az osztályfőnök meg még egy nő volt akivel elég jól szórakoztak.

-Anyu mehetnénk?-szakítottam félbe a beszélgetésüket

-Ő itt Kloé,a lányom-mutatott be.

-Kint meg várlak-mondtam,és el indultam az ajtó fele.Amikor oda értem az ajtóhoz,váratlanul nekem csapta valaki az ajtót.Elszédültem és le estem,arra emlékszem,hogy oda gyűlt körém mindenki aki a terembe volt ,sőt még valaki.Az utolsó hang ami volt az egy fiúé volt:Anya,bocsánat a késésért!

Elvesztettem az eszméletem....

Bevezető

HelloSzia ^_^ .
Mind tudjátok,hogy mennyire gyors és kiszámíthatatlan az élet.A blog a sebességet a mámort,szerelmet és minden olyan dolgot ír le amit csak eltudsz képzelni.Egy olyan lányról szól akinek mindene megvan,magányos de tele van álmokkal.A neve Nagy Kloé aki éppen most fölvételezik egyik iskolából a másikba.Minden vágya volt egy olyan iskola ahol az autókkal és a működésükkel foglalkozhat.Sajnos nem oda került ahova szerettet volna,nem azért mert gyenge az osztályzata vagy hasonló,csak egyszerűen a szülei nagyon szigorúak és azt szerették volna hogyha a lányuk egy elit iskolába ,elit tanulók közé jár. Kloé hagyta az álmait és  be íratkozzót Pesten a Fekete István Gimnáziumba ahová föl is vették.
-Na de álljunk csak meg,még itt van  a nyári szünetnek a fele,szórakozunk amíg lehet és tudunk.